Mostanában egyre többen kérdezik tőlem, hogy jó-e a kemence fűtésre is. Nekem ez a kérdés olyan, mintha azt kérdeznék, hogy a kanállal lehet-e enni.
Mai nyelven, a kemence egy olyan termék, mely négy az egyben (angolul: 4 in 1) funkciós. Úgy is fogalmazhatnék, egyet épít, négyet kap. Mi ez a négy? Azt gondolom, hogy kettőt mindenki könnyen kitalál. Természetesen a sütés és főzés. Még a harmadik sem okozhat nehézséget, ez a fűtés. Van viszont egy "titkos" funkciója is. Ez a háztartásban előforduló papírhulladékok elégetése, amit hívhatunk hulladékégetésnek. Az utóbbi kettő most nagyon aktuálissá vált.
Vegyük először a hulladékégetést. Nem szoktuk kiszámítani, hogy évente mennyi papírhulladék keletkezik egy átlag háztartásban, én sem tettem. De amikor kemencénk lett, elkezdtük külön gyűjteni a papír hulladékot. A mennyiség hihetetlen, és egyre nő. Nagyjából a mi szemétmennyiségünk egy harmadát adja, és egyre több szórólapot kapunk. A szórólapokat általában mindenki gyorsan a kukába dobja vagy olvasás után, vagy helyette. Ettől aztán a kuka hamar megtelik, és olyan nehéz lesz, hogy ember legyen a talpán aki megemeli. Mi sem szeretjük, ha a szórólapozók félig dugják be a postaládába az ilyen-olyan reklámokat, mert ha esik az eső elázik. Csak úgy kitérőként kérdem én, miért nem lehet azt a reklámújságot teljesen beletenni a postaládába, ha van benne elég hely? E rejtély megfejtését várom valakitől.
Visszatérve a kemence egyik fontos feladatára, meg kell mondjam, mi is meglepődtünk, mennyi papír tud összejönni. Örülök, amikor jó sok reklámot kapunk, mert már előre tervezgetem, mit is főzzek belőle. További előnye a kemencének, hogy a lehető legkisebb kukánk van, ami nem is mindig szokott megtelni, így a szemétszállítási díj egy részét is megspóroljuk. Ugyanis a díj a kuka méretétől függ. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a kemence felfűtése nem lehetséges csak papírral, ha nincs kellően előkészítve a tüzelésre. Erre a legjobb mód a csíkokra vágás, amihez már elég olcsón lehet kapni gépet. A csíkokra vágott papír nagyon jól utánozza a szalma tulajdonságait, gyorsan ég, és jól kezelhető a kemencében, de nagy helyet igényel a tárolása. Nekünk nincs ilyenünk, ezért a kertben lévő bokrok ágai mellé szoktam kisebb adagokban berakni, hogy jól égjen.
A kemence másik lényeges funkciója csak akkor használható, ha a kemence a lakótérben van. A parasztházakban még a hatvanas években is sok helyen használták. Nem véletlenül. Ugyanis például kukoricaszárral kiválóan fel lehetett fűteni, és nem mellesleg a kukorica szár kíváló ízt kölcsönöz az ételnek. Ezt a tüzelő berendezést váltotta fel a cserépkályha, ami már nagyobb hőértékű fával, vagy akár szénnel is üzemel, és sokkal hatékonyabb. A cserpékályhában azonban nem lehet sütni, és főzni.
Manapság viszont felmerül a kérdés, hogy lehet-e modern lakást fűteni kemencével, és élvezni az összes előnyeit is. A válasz igen, néhány feltétel megléte esetén.
Az első, hogy legyen megfelelő átmérőjű és magasságú kémény. A kéménynek ráadásul olyan helyen kell lennie, hogy a kiáramló füstöt a kemence szájából a kéménybe lehessen vezetni. Ez azért fontos, mert időnként nagy füst keletkezik a tűztérben.
A második, hogy olyan hely legyen a házban, ami lehetővé teszi, hogy a kemence szájánál a gazda hosszú nyelű péklapáttal és szénvonóval dolgozhasson.
A kemencének igen nagy a súlya. Egy alföldi típus elérheti a 4 tonnát is, így nem árt, ha földszintre, vagy olyan födémre tervezzük, ami elbírja a terhelést. Ehhez mindenképpen statikus tanácsát venném igénybe új kemence építésénél. Ha az alapfeltételek adottak, akkor lehet gondolkodni beltéri kemence építésén. Még jobb azonban, ha új ház tervezésekor már figyelembe vesszük a kemencét.
Nekünk egy igazi alföldi, és egy kisebb kombinált formájú kemence van a házban, és ha mindkettő meleg, akkor befűti az egészet. A mi nagyobbik kemencénk nem pontosan olyan, mint a rajzon, de azonos típus. A kép Sabján Tibor A búbos kemence című könyvének egyik illusztrációja. A metszet nézeten jól látszik a fal a kéménnyel, és a kémény szája a fal egyik és a nagyobb ajtó a másik oldalán. Az építésről további képek láthatók a Kemence építés és a A legújabb kemence, ami kályha című bejegyzésekben. (Az aláhúzott szövegre kattinva olvasható a szöveg és láthatók a képek.)
Felmerült az a kérdés is, hogy lehet-e fával tüzelni benne. A válasz: igen, de óvatosan, nem úgy, mint a cserépkályhában. Kevés fával, többszöri rárakással is üzemeltethető. A kemencét viszont nem folyamatos tüzelésre tervezték. Ilyenkor nem lehet benne kenyeret sütni, vagy kisebb hőfokon főzni, de például pizza, vagy lángos sütésére alkalmas fűtés mellett is. A vályogházban egy felfűtéssel is sokáig meleget sugárzott, így nem is kellett. A modern építőanyagoknak viszont nagyobb a hőáramlásuk, és nem tartják annyira meleget, mint a vályog. Így sajnos a mai házakban a kemence csak kiegészítő fűtésként használható.
Mai nyelven, a kemence egy olyan termék, mely négy az egyben (angolul: 4 in 1) funkciós. Úgy is fogalmazhatnék, egyet épít, négyet kap. Mi ez a négy? Azt gondolom, hogy kettőt mindenki könnyen kitalál. Természetesen a sütés és főzés. Még a harmadik sem okozhat nehézséget, ez a fűtés. Van viszont egy "titkos" funkciója is. Ez a háztartásban előforduló papírhulladékok elégetése, amit hívhatunk hulladékégetésnek. Az utóbbi kettő most nagyon aktuálissá vált.
Vegyük először a hulladékégetést. Nem szoktuk kiszámítani, hogy évente mennyi papírhulladék keletkezik egy átlag háztartásban, én sem tettem. De amikor kemencénk lett, elkezdtük külön gyűjteni a papír hulladékot. A mennyiség hihetetlen, és egyre nő. Nagyjából a mi szemétmennyiségünk egy harmadát adja, és egyre több szórólapot kapunk. A szórólapokat általában mindenki gyorsan a kukába dobja vagy olvasás után, vagy helyette. Ettől aztán a kuka hamar megtelik, és olyan nehéz lesz, hogy ember legyen a talpán aki megemeli. Mi sem szeretjük, ha a szórólapozók félig dugják be a postaládába az ilyen-olyan reklámokat, mert ha esik az eső elázik. Csak úgy kitérőként kérdem én, miért nem lehet azt a reklámújságot teljesen beletenni a postaládába, ha van benne elég hely? E rejtély megfejtését várom valakitől.
Visszatérve a kemence egyik fontos feladatára, meg kell mondjam, mi is meglepődtünk, mennyi papír tud összejönni. Örülök, amikor jó sok reklámot kapunk, mert már előre tervezgetem, mit is főzzek belőle. További előnye a kemencének, hogy a lehető legkisebb kukánk van, ami nem is mindig szokott megtelni, így a szemétszállítási díj egy részét is megspóroljuk. Ugyanis a díj a kuka méretétől függ. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a kemence felfűtése nem lehetséges csak papírral, ha nincs kellően előkészítve a tüzelésre. Erre a legjobb mód a csíkokra vágás, amihez már elég olcsón lehet kapni gépet. A csíkokra vágott papír nagyon jól utánozza a szalma tulajdonságait, gyorsan ég, és jól kezelhető a kemencében, de nagy helyet igényel a tárolása. Nekünk nincs ilyenünk, ezért a kertben lévő bokrok ágai mellé szoktam kisebb adagokban berakni, hogy jól égjen.
A kemence másik lényeges funkciója csak akkor használható, ha a kemence a lakótérben van. A parasztházakban még a hatvanas években is sok helyen használták. Nem véletlenül. Ugyanis például kukoricaszárral kiválóan fel lehetett fűteni, és nem mellesleg a kukorica szár kíváló ízt kölcsönöz az ételnek. Ezt a tüzelő berendezést váltotta fel a cserépkályha, ami már nagyobb hőértékű fával, vagy akár szénnel is üzemel, és sokkal hatékonyabb. A cserpékályhában azonban nem lehet sütni, és főzni.
Manapság viszont felmerül a kérdés, hogy lehet-e modern lakást fűteni kemencével, és élvezni az összes előnyeit is. A válasz igen, néhány feltétel megléte esetén.
Az első, hogy legyen megfelelő átmérőjű és magasságú kémény. A kéménynek ráadásul olyan helyen kell lennie, hogy a kiáramló füstöt a kemence szájából a kéménybe lehessen vezetni. Ez azért fontos, mert időnként nagy füst keletkezik a tűztérben.
A második, hogy olyan hely legyen a házban, ami lehetővé teszi, hogy a kemence szájánál a gazda hosszú nyelű péklapáttal és szénvonóval dolgozhasson.
A kemencének igen nagy a súlya. Egy alföldi típus elérheti a 4 tonnát is, így nem árt, ha földszintre, vagy olyan födémre tervezzük, ami elbírja a terhelést. Ehhez mindenképpen statikus tanácsát venném igénybe új kemence építésénél. Ha az alapfeltételek adottak, akkor lehet gondolkodni beltéri kemence építésén. Még jobb azonban, ha új ház tervezésekor már figyelembe vesszük a kemencét.
Nekünk egy igazi alföldi, és egy kisebb kombinált formájú kemence van a házban, és ha mindkettő meleg, akkor befűti az egészet. A mi nagyobbik kemencénk nem pontosan olyan, mint a rajzon, de azonos típus. A kép Sabján Tibor A búbos kemence című könyvének egyik illusztrációja. A metszet nézeten jól látszik a fal a kéménnyel, és a kémény szája a fal egyik és a nagyobb ajtó a másik oldalán. Az építésről további képek láthatók a Kemence építés és a A legújabb kemence, ami kályha című bejegyzésekben. (Az aláhúzott szövegre kattinva olvasható a szöveg és láthatók a képek.)Felmerült az a kérdés is, hogy lehet-e fával tüzelni benne. A válasz: igen, de óvatosan, nem úgy, mint a cserépkályhában. Kevés fával, többszöri rárakással is üzemeltethető. A kemencét viszont nem folyamatos tüzelésre tervezték. Ilyenkor nem lehet benne kenyeret sütni, vagy kisebb hőfokon főzni, de például pizza, vagy lángos sütésére alkalmas fűtés mellett is. A vályogházban egy felfűtéssel is sokáig meleget sugárzott, így nem is kellett. A modern építőanyagoknak viszont nagyobb a hőáramlásuk, és nem tartják annyira meleget, mint a vályog. Így sajnos a mai házakban a kemence csak kiegészítő fűtésként használható.
Bejegyzések
