Mostanában egyre többen kérdezik tőlem, hogy jó-e a kemence fűtésre is. Nekem ez a kérdés olyan, mintha azt kérdeznék, hogy a kanállal lehet-e enni.
Mai nyelven, a kemence egy olyan termék, mely négy az egyben (angolul: 4 in 1) funkciós. Úgy is fogalmazhatnék, egyet épít, négyet kap. Mi ez a négy? Azt gondolom, hogy kettőt mindenki könnyen kitalál. Természetesen a sütés és főzés. Még a harmadik sem okozhat nehézséget, ez a fűtés. Van viszont egy "titkos" funkciója is. Ez a háztartásban előforduló papírhulladékok elégetése, amit hívhatunk hulladékégetésnek. Az utóbbi kettő most nagyon aktuálissá vált.
Vegyük először a hulladékégetést. Nem szoktuk kiszámítani, hogy évente mennyi papírhulladék keletkezik egy átlag háztartásban, én sem tettem. De amikor kemencénk lett, elkezdtük külön gyűjteni a papír hulladékot. A mennyiség hihetetlen, és egyre nő. Nagyjából a mi szemétmennyiségünk egy harmadát adja, és egyre több szórólapot kapunk. A szórólapokat általában mindenki gyorsan a kukába dobja vagy olvasás után, vagy helyette. Ettől aztán a kuka hamar megtelik, és olyan nehéz lesz, hogy ember legyen a talpán aki megemeli. Mi sem szeretjük, ha a szórólapozók félig dugják be a postaládába az ilyen-olyan reklámokat, mert ha esik az eső elázik. Csak úgy kitérőként kérdem én, miért nem lehet azt a reklámújságot teljesen beletenni a postaládába, ha van benne elég hely? E rejtély megfejtését várom valakitől.
Visszatérve a kemence egyik fontos feladatára, meg kell mondjam, mi is meglepődtünk, mennyi papír tud összejönni. Örülök, amikor jó sok reklámot kapunk, mert már előre tervezgetem, mit is főzzek belőle. További előnye a kemencének, hogy a lehető legkisebb kukánk van, ami nem is mindig szokott megtelni, így a szemétszállítási díj egy részét is megspóroljuk. Ugyanis a díj a kuka méretétől függ. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a kemence felfűtése nem lehetséges csak papírral, ha nincs kellően előkészítve a tüzelésre. Erre a legjobb mód a csíkokra vágás, amihez már elég olcsón lehet kapni gépet. A csíkokra vágott papír nagyon jól utánozza a szalma tulajdonságait, gyorsan ég, és jól kezelhető a kemencében, de nagy helyet igényel a tárolása. Nekünk nincs ilyenünk, ezért a kertben lévő bokrok ágai mellé szoktam kisebb adagokban berakni, hogy jól égjen.
A kemence másik lényeges funkciója csak akkor használható, ha a kemence a lakótérben van. A parasztházakban még a hatvanas években is sok helyen használták. Nem véletlenül. Ugyanis például kukoricaszárral kiválóan fel lehetett fűteni, és nem mellesleg a kukorica szár kíváló ízt kölcsönöz az ételnek. Ezt a tüzelő berendezést váltotta fel a cserépkályha, ami már nagyobb hőértékű fával, vagy akár szénnel is üzemel, és sokkal hatékonyabb. A cserpékályhában azonban nem lehet sütni, és főzni.
Manapság viszont felmerül a kérdés, hogy lehet-e modern lakást fűteni kemencével, és élvezni az összes előnyeit is. A válasz igen, néhány feltétel megléte esetén.
Az első, hogy legyen megfelelő átmérőjű és magasságú kémény. A kéménynek ráadásul olyan helyen kell lennie, hogy a kiáramló füstöt a kemence szájából a kéménybe lehessen vezetni. Ez azért fontos, mert időnként nagy füst keletkezik a tűztérben.
A második, hogy olyan hely legyen a házban, ami lehetővé teszi, hogy a kemence szájánál a gazda hosszú nyelű péklapáttal és szénvonóval dolgozhasson.
A kemencének igen nagy a súlya. Egy alföldi típus elérheti a 4 tonnát is, így nem árt, ha földszintre, vagy olyan födémre tervezzük, ami elbírja a terhelést. Ehhez mindenképpen statikus tanácsát venném igénybe új kemence építésénél. Ha az alapfeltételek adottak, akkor lehet gondolkodni beltéri kemence építésén. Még jobb azonban, ha új ház tervezésekor már figyelembe vesszük a kemencét.
Nekünk egy igazi alföldi, és egy kisebb kombinált formájú kemence van a házban, és ha mindkettő meleg, akkor befűti az egészet. A mi nagyobbik kemencénk nem pontosan olyan, mint a rajzon, de azonos típus. A kép Sabján Tibor A búbos kemence című könyvének egyik illusztrációja. A metszet nézeten jól látszik a fal a kéménnyel, és a kémény szája a fal egyik és a nagyobb ajtó a másik oldalán. Az építésről további képek láthatók a Kemence építés és a A legújabb kemence, ami kályha című bejegyzésekben. (Az aláhúzott szövegre kattinva olvasható a szöveg és láthatók a képek.)
Felmerült az a kérdés is, hogy lehet-e fával tüzelni benne. A válasz: igen, de óvatosan, nem úgy, mint a cserépkályhában. Kevés fával, többszöri rárakással is üzemeltethető. A kemencét viszont nem folyamatos tüzelésre tervezték. Ilyenkor nem lehet benne kenyeret sütni, vagy kisebb hőfokon főzni, de például pizza, vagy lángos sütésére alkalmas fűtés mellett is. A vályogházban egy felfűtéssel is sokáig meleget sugárzott, így nem is kellett. A modern építőanyagoknak viszont nagyobb a hőáramlásuk, és nem tartják annyira meleget, mint a vályog. Így sajnos a mai házakban a kemence csak kiegészítő fűtésként használható.
Mai nyelven, a kemence egy olyan termék, mely négy az egyben (angolul: 4 in 1) funkciós. Úgy is fogalmazhatnék, egyet épít, négyet kap. Mi ez a négy? Azt gondolom, hogy kettőt mindenki könnyen kitalál. Természetesen a sütés és főzés. Még a harmadik sem okozhat nehézséget, ez a fűtés. Van viszont egy "titkos" funkciója is. Ez a háztartásban előforduló papírhulladékok elégetése, amit hívhatunk hulladékégetésnek. Az utóbbi kettő most nagyon aktuálissá vált.
Vegyük először a hulladékégetést. Nem szoktuk kiszámítani, hogy évente mennyi papírhulladék keletkezik egy átlag háztartásban, én sem tettem. De amikor kemencénk lett, elkezdtük külön gyűjteni a papír hulladékot. A mennyiség hihetetlen, és egyre nő. Nagyjából a mi szemétmennyiségünk egy harmadát adja, és egyre több szórólapot kapunk. A szórólapokat általában mindenki gyorsan a kukába dobja vagy olvasás után, vagy helyette. Ettől aztán a kuka hamar megtelik, és olyan nehéz lesz, hogy ember legyen a talpán aki megemeli. Mi sem szeretjük, ha a szórólapozók félig dugják be a postaládába az ilyen-olyan reklámokat, mert ha esik az eső elázik. Csak úgy kitérőként kérdem én, miért nem lehet azt a reklámújságot teljesen beletenni a postaládába, ha van benne elég hely? E rejtély megfejtését várom valakitől.
Visszatérve a kemence egyik fontos feladatára, meg kell mondjam, mi is meglepődtünk, mennyi papír tud összejönni. Örülök, amikor jó sok reklámot kapunk, mert már előre tervezgetem, mit is főzzek belőle. További előnye a kemencének, hogy a lehető legkisebb kukánk van, ami nem is mindig szokott megtelni, így a szemétszállítási díj egy részét is megspóroljuk. Ugyanis a díj a kuka méretétől függ. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a kemence felfűtése nem lehetséges csak papírral, ha nincs kellően előkészítve a tüzelésre. Erre a legjobb mód a csíkokra vágás, amihez már elég olcsón lehet kapni gépet. A csíkokra vágott papír nagyon jól utánozza a szalma tulajdonságait, gyorsan ég, és jól kezelhető a kemencében, de nagy helyet igényel a tárolása. Nekünk nincs ilyenünk, ezért a kertben lévő bokrok ágai mellé szoktam kisebb adagokban berakni, hogy jól égjen.
A kemence másik lényeges funkciója csak akkor használható, ha a kemence a lakótérben van. A parasztházakban még a hatvanas években is sok helyen használták. Nem véletlenül. Ugyanis például kukoricaszárral kiválóan fel lehetett fűteni, és nem mellesleg a kukorica szár kíváló ízt kölcsönöz az ételnek. Ezt a tüzelő berendezést váltotta fel a cserépkályha, ami már nagyobb hőértékű fával, vagy akár szénnel is üzemel, és sokkal hatékonyabb. A cserpékályhában azonban nem lehet sütni, és főzni.
Manapság viszont felmerül a kérdés, hogy lehet-e modern lakást fűteni kemencével, és élvezni az összes előnyeit is. A válasz igen, néhány feltétel megléte esetén.
Az első, hogy legyen megfelelő átmérőjű és magasságú kémény. A kéménynek ráadásul olyan helyen kell lennie, hogy a kiáramló füstöt a kemence szájából a kéménybe lehessen vezetni. Ez azért fontos, mert időnként nagy füst keletkezik a tűztérben.
A második, hogy olyan hely legyen a házban, ami lehetővé teszi, hogy a kemence szájánál a gazda hosszú nyelű péklapáttal és szénvonóval dolgozhasson.
A kemencének igen nagy a súlya. Egy alföldi típus elérheti a 4 tonnát is, így nem árt, ha földszintre, vagy olyan födémre tervezzük, ami elbírja a terhelést. Ehhez mindenképpen statikus tanácsát venném igénybe új kemence építésénél. Ha az alapfeltételek adottak, akkor lehet gondolkodni beltéri kemence építésén. Még jobb azonban, ha új ház tervezésekor már figyelembe vesszük a kemencét.
Nekünk egy igazi alföldi, és egy kisebb kombinált formájú kemence van a házban, és ha mindkettő meleg, akkor befűti az egészet. A mi nagyobbik kemencénk nem pontosan olyan, mint a rajzon, de azonos típus. A kép Sabján Tibor A búbos kemence című könyvének egyik illusztrációja. A metszet nézeten jól látszik a fal a kéménnyel, és a kémény szája a fal egyik és a nagyobb ajtó a másik oldalán. Az építésről további képek láthatók a Kemence építés és a A legújabb kemence, ami kályha című bejegyzésekben. (Az aláhúzott szövegre kattinva olvasható a szöveg és láthatók a képek.)
Felmerült az a kérdés is, hogy lehet-e fával tüzelni benne. A válasz: igen, de óvatosan, nem úgy, mint a cserépkályhában. Kevés fával, többszöri rárakással is üzemeltethető. A kemencét viszont nem folyamatos tüzelésre tervezték. Ilyenkor nem lehet benne kenyeret sütni, vagy kisebb hőfokon főzni, de például pizza, vagy lángos sütésére alkalmas fűtés mellett is. A vályogházban egy felfűtéssel is sokáig meleget sugárzott, így nem is kellett. A modern építőanyagoknak viszont nagyobb a hőáramlásuk, és nem tartják annyira meleget, mint a vályog. Így sajnos a mai házakban a kemence csak kiegészítő fűtésként használható.
2 megjegyzés:
Tisztelt Szamosi Úr,
szórólapterjesztéssal foglalkozunk, ezért választ tudok adni, a felvetett kérdésére, miszerint miért nem tudja betenni, egy terjesztő, teljes mértékben a postaládájába az adott reklámkiadványt.
A válasz többféle szempontból áll:
Elsőként, megemlíteném azt, hogy bizonyos megbízók ehhez a módszerhez ragaszkodnak( okát ne kérdezze, nem tudom).
A második szempont a gyorsaság. A terjesztő, amennyiben a reklámkiadvány csak egy kis részét helyezi bele a postaládájába, úgy jóval gyorsabban tud terjeszteni, hiszen nem kell bajlódnia, hogy teljes mértékben bekerüljön.
A harmadik dolog, a gyorsabb ellenőrizhetőség, hiszen elég csak végigmenni az adott utcán gk.-val és látható a munkásság.
Az utolsó szempont pedig a mennyiség növekedése. Ma már sok cég foglalkozik terjesztéssel egy-egy adott településen, és a terjesztett menyiségek csak növekednek, így sokszor látható az, hogy két-három egymástól jól elkülöníthető "köteget" talál.
Nem helyezhető mindegyik a postaládába, teljes mértékben.
Ez lett volna a válaszom.
Amennyiben nem lenne kielégítő a válaszom vagy további kérdések merülnének fel Önben, kérem jelezze és szivesen megválaszom.
info@lakriszma.hu
Még egy gondolat. Nagyszerű az írása, nagyon tanulságos.
Köszönettel,
Lápossy Krisztián
Kedves Krisztián!
Köszönöm a korrekt, kimerítő választ. Már értem miért lógnak ki a szórólapok a postaládából. Abban is biztos vagyok, hogyha magam csinálnám, akkor én is így tennék most, hogy értem.
Lehet, hogy újítok egy speciálisan szórólapok befogadására szolgáló olyan nyílást, ahova sok szórólapot lehet félig betenni anélkül, hogy ay esőben megázzanak, de az utcáról jól látható legyen.
Így mindenki jól jár.
Ígérem, elolvasom a szórólapokat és csak azután használom fűtőanyagként.
Megjegyzés küldése